 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
|
|
|
|
|
3.1. Teljes fékpróba
A teljes fékpróba célja, tartalma 3.1.1. A fékpróba végrehajtásával meg kell győződni arról, hogy:
- a vonat járműveinek fékberendezése biztonságosan működik,
- a légfék az előző feltételhez elegendően tömör,
- a járművek fékberendezése ép, kopás szempontjából elfogadható állapotban van.
A teljes fékpróba a vonat összes járművének tömörségvizsgálatából, az összes fékes jármű fékberendezésének szemrevételezéses állapot ellenőrzéséből, a befékezést és oldást követő vizsgálatából és a fékpróba eredményének kiértékeléséből, rögzítéséből áll.
3.1.2. A teljes fékpróbát:
- a vonatot továbbító mozdonyról, motorkocsiról, vagy
- a vezérlőkocsiról, vagy
- a TFB-ről lehet tartani.
A teljes fékpróba esedékessége 3.1.4. Teljes fékpróbát kell tartani, ha:
- a vonat szerelvényét újonnan állították össze,
- a határállomáson belépő, mozdonycserével tovább közlekedő tehervonatnál,
- a vonat 0°C feletti hőmérsékleten 3 óránál hosszabb ideig féktechnikailag leállított állapotban volt,
- a vonat 0°C, vagy annál kisebb hőmérsékleten 1 óránál hosszabb ideig féktechnikailag leállított állapotban volt,
- az egyszerűsített fékpróba közben a mozdonyvezetőnek vagy a féket vizsgáló dolgozónak a fékberendezés szabályos működésével kapcsolatban kétsége merülne fel (pl. nyomásigazító használatával sem oldható fel a vonat fékberendezése),
- vonattovábbítás közben, fékezéskor a vonat nem lassul a "V" fékpróbánál tapasztaltaknak megfelelően,
- azoknál a személyszállító vonatoknál (pl. ingavonatok), ahol a fent felsorolt feltételek ezt nem indokolják, az indulás előtti műszaki vizsgálatot követően, de legalább 24 óránként egyszer.
A vonat fékberendezésének előkészítése a teljes fékpróbához 3.1.5. Az összeállított szerelvényt a következő pontokban leírtak alapján kell a teljes fékpróbához előkészíteni.
3.1.6. Valamennyi "Fék hasznavehetetlen", illetve
"Robbanásveszélyes áru" bárcával el nem látott légfékes
kocsi légfékberendezését be kell iktatni. A nevezett bárcákkal megjelölt
kocsik fékberendezésének kiiktatott helyzetét ellenőrizni kell (a
"Fék hasznavehetetlen" bárcák mintáit lásd az V. sz. függelékben).
A "Robbanásveszélyes áru" bárcával ellátott kocsik fékberendezését
be lehet iktatni akkor, ha a VII. sz. függelékben közölt ábra szerinti
jel a járművön a szikrafogó lemez meglétére utal és ez a járművön
ép állapotban megtalálható.
3.1.7. A járművek, illetve a vonat légfékberendezésének feltöltése előtt - a már összeállított szerelvénynél - a járművek között a fővezeték, valamint a 3.1.8. és a 3.1.11. pontokban előírtak szerint a főlégtartályvezeték tömlőkapcsolatokat az első kocsitól az utolsóig össze kell kapcsolni az alábbiak szerint:
- a tömlők összekapcsolása előtt ellenőrizni kell a tömlők és a kapcsolatok épségét, bennük a gumi tömítőgyűrűk állapotát és elhelyezkedését, a hiányzó tömítőgyűrűket pótolni, a sérült alkatrészeket cserélni kell,
- a kapcsolófej belsejében talált szennyeződést, idegen anyagot el kell távolítani,
- ezt követően a két szomszédos kocsi tömlőkapcsoló-fejét össze kell kapcsolni,
- ha a fővezeték, illetve a főlégtartályvezeték a két szomszédos kocsin két-két tömlőkapcsolatban végződik, akkor ezek közül a legrövidebb távolságot áthidaló tömlőpárt kell összekapcsolni,
- a tömlők összekapcsolása után a járművek végelzáró váltóit egyszerre - ütközésig - ki kell nyitni,
- a tömlők kapcsolását - illetve a végelzáró váltók kezelését - a vonat minden járművénél el kell végezni, majd ezt követően lehet a vontatójármű (TFB) és az első kocsi közötti tömlőkapcsolatokat összekapcsolni,
- az összekapcsolás előtt a vontatójármű végelzáró váltóját (illetve a TFB csatlakozó váltóját) a tömlőfej biztonságos megfogása után rövid időre ki kell nyitni, és a kifúvatás után lehet a kocsi tömlőjével összekapcsolni,
- a kifúvatás előtt a fékezőszelep fogantyúját menetállásba - TFB-vel végzett fékpróbánál a berendezést "Vonat feltöltés" állásba - kell helyezni,
- a menetirány szerinti utolsó kocsi hátsó végelzáró váltóinak zárt állásáról meg kell győződni,
- a sérült váltót hibásnak kell minősíteni, és a cseréjéről intézkedni kell.
3.1.8. Személyszállító vonatoknál a főlégtartály tömlőkapcsolatot - ha van ilyen - a mozdony főlégtartályvezetékére kell kapcsolni, és annak nyomására kell feltölteni.
3.1.9. A nem használt tömlőkapcsolatokat a kocsik tömlőtartóira kell felakasztani. Lógó féktömlőt még átmenetileg sem szabad megtűrni. Egy járművön belül a tömlők összekapcsolása tilos!
3.1.11. Az önürítős (dozátoros) kocsik esetén a kocsik főlégtartály vezetékét az ürítés megkezdése előtt, az ürítéssel megbízott műszaki kísérő utasítására kell összekapcsolni és a főlégtartály nyomásra feltölteni. A feltöltéshez nyomáscsökkentőt kell alkalmazni. A nyomáscsökkentőt a kocsikon üzemeltetett berendezés megengedett üzemi nyomására kell beállítani.
A fékberendezés feltöltése 3.1.12. A vonatok fővezetékét mozdonnyal megtartott fékpróba esetén 5±0,1 bar, TFB-vel végzett fékpróbánál 4,5±0,1 bar nyomásra kell feltölteni.
3.1.13. A vonat mellett végighaladva ellenőrizni kell a tömlők szabályos összekapcsolását, a végelzáró váltók épségét, nyitott helyzetét. Meg kell szüntetni a hallható fúvásokat. Az utolsó kocsi hátsó végelzáró váltóját - összekapcsolt főlégtartályvezetékű vonatnál a főlégtartályvezeték végelzáró váltóját is - rövid időre ki kell nyitni, és meg kell figyelni a levegő kifúvását. Ez akkor tekinthető megfelelőnek, ha a levegőkiáramlás erős és folyamatos.
3.1.14. Azoknál a motorvonatoknál, amelyeken a fővezeték és a főlégtartály-vezeték csak az önműködő vonókészülékkel kapcsolható, a levegő kifúvás vizsgálatát nem lehet, ezért nem kell elvégezni.
3.1.15. Ha a sűrített levegő kifúvása gyenge, nem folyamatos vagy egyáltalán nincs, akkor annak az okát - ha szükséges kocsinként is - fel kell kutatni és a hibát meg kell szüntetni. A hiba elhárítását követően a levegő kifúvás 3.1.13. pont szerinti vizsgálatát ismételten el kell végezni.
Ha a vonat fékberendezésének feltöltése után a fékberendezés nem old fel, akkor a féket vizsgáló dolgozó kérésére nyomásigazítóval a fővezeték nyomását 0,5 bar értékkel meg kell emelni. Amennyiben a fékberendezés ekkor sem old fel, akkor a túltöltött járműveknél kényszeroldást kell használni. (A befékezett állapot oka a behúzott kézi-, vagy rögzítőfék is lehet)
3.1.23. TFB-vel tartott fékpróba esetén a berendezést "Vonat feltöltés" állásból "Légveszteség ellenőrzés" állásba kell kapcsolni. A vonat töltése akkor fejeződik be, ha ebben az állásban a TFB "a tömörség megfelelő" visszajelentést ad.
A járművek kézi állítású fékvezérlő elemeinek kezelése 3.1.24. A vonatok fékpróbájának előkészítése során:
- a vonatnemváltók,
- a raksúlyváltók,
- a "sík-lejtő" váltók
helyzeteit ellenőrizni kell; ha a fékvezérlő elemek állása nem megfelelő, akkor a beállításukat is el kell végezni.
A fékberendezések mechanikus és villamos szerkezeteinek ellenőrzése 3.1.25. Ellenőrizni kell a járművek fékberendezésének mechanikus szerkezeteit és meg kell figyelni:
- a kézifékek, vagy rögzítő fékek oldott állapotát,
- a rudazatállítók oldott helyzetét,
- a fékhenger dugattyúk alaphelyzetét,
- a fékrudazat oldott állapotbeli feszülésmentességét,
- a féktuskó-kerék kapcsolat oldott állapotát,
- a féktuskók meglétét, kopási állapotát,
- a lehetséges mértékig a féktárcsák, fékkijelzők állapotát.
A féktuskók minősítéséhez a III. sz. függelék tartalmaz előírásokat.
3.1.26. Ha a felsorolt ellenőrzések bármelyike hiányt, sérülést tár fel, akkor a féket vizsgáló dolgozó köteles ezeket megszüntetni, vagy annak elhárítására intézkedni. A kopási határig vagy egyenlőtlenül kopott féktuskókat ki kell cserélni.
3.1.27. Ha a hibákat bármely okból a helyszínen nem lehet elhárítani, akkor a kocsi fékberendezését ki kell iktatni, és a kocsit "Fék hasznavehetetlen" és "Javításba utaló" bárcával kell ellátni. Ha a fékberendezés mechanikus szerkezeteinek vizsgálata során olyan üzemveszélyes hibát észlelnek, amely helyben nem hárítható el, akkor a járművet a vonattal nem szabad továbbítani és azt ki kell sorozni. A jármű megjavítására intézkedni kell.
3.1.28. Szemrevételezéssel ellenőrizni kell a fékberendezéshez tartozó villamos kapcsolatok - csúszásgátló, sínfék, stb. - épségét. A láthatóan hibás kapcsolatot - amennyiben lehet - helyre kell állítani, ha ez nem lehetséges, a kijavítására intézkedni kell.
A vonatnemváltók kezelése 3.1.29. A vonatokat olyan járművekből kell összeállítani, amelyeken az 1. táblázatban előírt vonatnemváltó állások megvalósíthatók (Lásd a II. sz. függeléket is).
3.1.30. A vonatok összeállítása után a vonatnemváltókat az 1. táblázatban meghatározott, legnagyobb fékhatást biztosító állásokban kell üzemeltetni a teljes útvonalon.
| A vonat megengedett legnagyobb sebessége, km/h | Legnagyobb vonathossz, m | Előírt vonatnemváltó állás | Megjegyzés | ||
| Kocsikon | Mozdonyon | ||||
| a) 120 fölött | <= 500 | Gy (R) R + Mg |
Gy, (N) (R) |
- | |
| b) <= 120 | Személy- szállító |
<= 500 | Gy (R)** R + Mg Sz (P) |
Gy (N) (R) |
- |
| Teher | <= 600 | Sz (P) | Sz (P) | - | |
| <= 700 | Sz (P)* | T (G) | - | ||
| c) <= 100 | Személy- szállító |
<= 500 | Sz (P) | Sz (P) | - |
| Teher | <= 600 | Sz (P) | Sz (P) | - | |
| < 700 | Sz (P)* | T (G) | - | ||
| d) <= 80 | Személy- szállító |
<= 500 | Sz (P) | Sz (P) | - |
| Teher | <= 700 | Sz (P)* T (G)*** |
T (G) | - | |
| <= 800 | T (G) | T (G) TT (GG) |
A "TT" állást csak 400 m-nél hosszabb tehervonat mozdonyán kell beállítani, ha a mozdony erre alkalmas | ||
| *
Az első öt kocsi "T" állásban ** Ha a kocsikon "Gy" vagy R+Mg" vonatnemállás van, akkor a legnagyobb féksúlyt biztosító állást kell beállítani. *** Ha a járműveken "Sz" (P) állás van, akkor ebben az állásban kell közlekedni. |
|||||
| Jelmagyarázat: "R", "Gy", "N": nagyteljesítményű, vagy gyorsvonati fék, "T" (G): tehervonati fék, "R+Mg": mágneses sínfékkel kombinált gyorsvonati fék, "Sz (P): személyvonati fék |
|||||
Tehervonatok fékezése "Sz" és "T" vonatnemek kevert alkalmazásával 3.1.31. Ha egy tehervonatban a vonatnemváltókat keverten "Sz" és "T" állásba állították, akkor az "Sz" állásban közlekedő kocsik mennyisége az összes kocsi darabszám felét nem léphetik túl az 1. táblázat b., és c., sorának megjegyzés rovatában foglaltak kivételével.
Csak kézifékezéssel közlekedő vonatok 3.1.32. Csak eseti engedélyezéssel és szabályozással szabad kézifékkel továbbított vonatokat közlekedtetni, figyelembe véve a 2. sz. melléklet előírásait is.
Vonatnem váltók állásának ellenőrzésére, kezelésére kötelezett személyek 3.1.38. A vonatnemváltók állását a fékpróbát végző dolgozó - légfékes tolatás esetén a tolatás vezető - köteles ellenőrizni, szükség esetén kezelni, kivéve a vontatójárművek jármű mellől nem kezelhető vonatnemváltóit, amelyeket a mozdonyvezetőnek kell kezelnie és ellenőriznie.
3.1.39. Ha a fékpróba a vonatfelvétel után történik, és ennek során féket iktattak ki, vagy be, illetve a vonatnemváltó(ka)t kezelték, akkor a fékpróbát végző dolgozó köteles a változást a vonat felvételét végző dolgozónak bejelenteni. A vontatójármű figyelembe vehető féksúlyát a mozdonyvezető köteles közölni.
Raksúlyváltók állásának ellenőrzésére és kezelésére kötlezett személyek 3.1.40. A járművek raksúlyváltóit (lásd a II. és IV. sz. függeléket) a következőkben felsorolt személyek kötelesek kezelni:
- az üres kocsit a szállíttatótól visszavevő dolgozó,
- a kocsit mérlegelő dolgozó,
- a szállíttatónál megrakott kocsit átvevő dolgozó,
- a vonali tolatásvezető, illetve a vonatot felvevő dolgozó a vonat felvételekor,
- a fékpróbát végző dolgozó a fékpróba megtartása közben köteles a kézi raksúlyváltók eddigiekben előírt beállítását ellenőrizni és szükség esetén a megfelelő állásba állítani.
Kézi állítású raksúlyváltók 3.1.41. A kézi állítású "üres-rakott" raksúlyváltós kocsik raksúlyváltóját akkor kell "rakott" állásba helyezni, ha a jármű elegytömege (rakomány- és a sajáttömeg összege) legalább annyi, mint a raksúlyváltó tábla alján felírt átállítási elegytömeg. Ellenkező esetben a raksúlyváltót "üres" állásban kell üzemeltetni.
Mérlegelt kocsik raksúlyváltó állása 3.1.42. A megrakó szolgálati helyen mérlegelt kocsik kézi állítású raksúlyváltóját, a mérlegelést végző dolgozó köteles a kocsi elegytömegének megfelelő állásba állítani.
3.1.43. A mérlegelt légfékes kocsik iránypont bárcájára "Nettó kg" szöveget kell írni azért, hogy a vonali tolatásvezető, illetve a vonat felvételét végző dolgozó a vonat felvételekor, végső esetben a fékpróbát végző dolgozó ellenőrizhesse, szükség szerint kezelhesse a raksúlyváltót, illetve megállapíthassa az összes raksúlyfékes kocsi elegytömegét.
Nem mérlegelt kocsik raksúlyváltó állása 3.1.44. Ha a megrakott kocsit mérlegelés nélkül közlekedtetik, akkor a rakomány tömegét meg kell becsülni, és ennek alapján kell a raksúlyváltót kezelni.
3.1.45. A mérlegelésre küldött kocsik kézi állítású raksúlyváltóját a mérlegelésig "üres" állásban kell tartani, majd azt a mérlegelés eredményének megfelelően kell kezelni. Ha bármely kocsi elegytömege nem állapítható meg egyértelműen, akkor raksúlyváltóját "üres" állásba kell állítani.
Széles nyomtávolságú vasutak normál nyomtávolságú forgóvázzal közlekedő teherkocsijainak raksúlyváltói 3.1.46. A széles nyomtávolságú vasutak normál nyomtávolságú forgóvázzal közlekedő teherkocsijainak háromállású raksúlyváltóját (lásd a IV. sz. függeléket) a mérlegelő, illetve a szállíttató féltől a kocsi visszavételére kötelezett, végső esetben a fékpróbát végző dolgozó a fékpróba megtartása előtt a következők szerint köteles kezelni:
3.1.47. Amennyiben a teherkocsi öntöttvas féktuskókkal üzemel és a rakomány tömege tengelyenként:
- ha 3 tonnát nem haladja meg, akkor a raksúlyváltó karját "üres" állásba, függőlegesen lefelé (
),
- ha 3 tonnánál nagyobb, de legfeljebb 6 tonna, akkor "közép" állásba - vízszintes (C),
- ha 6 tonnánál nagyobb, akkor "rakott" - függőlegesen felfelé - (
) állásba kell állítani.
3.1.48. Ha a teherkocsinak műanyag féktuskói vannak és a rakomány tömege tengelyenként:
- legfeljebb 6 tonna, akkor a raksúlyváltó karját "üres" állásba - (
- ha nagyobb mint 6 tonna, akkor "közép" állásba (C) kell állítani.
3.1.49. Ha az önműködő raksúlyfékkel berendezéssel felszerelt teherkocsin a kormányszelep raksúlyváltó mozgatórudazata hiányzik, akkor a kormányszelepen a raksúlyváltó csonkját:
- öntöttvas féktuskós üzemben "rakott" állásban (
- műanyag féktuskós üzemben "közép" állásban (C) rögzítik.
Kiiktatott fékberendezésű kocsik raksúlyváltói 3.1.50. A raksúlyváltót az eddig leírtak szerint kell kezelni, illetve ellenőrizni tekintet nélkül arra, hogy a kocsi fékberendezése működik-e vagy sem.
Nem kezelhető raksúlyváltók 3.1.51. Abban az esetben, ha a kocsi elegytömege az átállítási elegytömegnél kisebb és a raksúlyváltó nem állítható vissza, akkor a kocsi fékberendezését ki kell iktatni.
3.1.52. Ha a tényleges elegytömeg az átállítási értéknél nagyobb, de a raksúlyváltó a kisebb ("üres") értékről nem állítható át, akkor a kocsi fékberendezését kiiktatni nem kell, de ekkor a figyelembe vehető féksúly csak a raksúlyváltó tényleges állásának megfelelő értékű lehet.
3.1.53. Nem kezelhető raksúlyváltós kocsit mindkét esetben javításba utaló bárcával kell ellátni.
A "sík-lejtő" váltó kezelése 3.1.54. A "sík-lejtő" váltóval felszerelt kocsik a jelen Utasítás hatálya alá tartozó vonalakon csak "sík" állásban közlekedhetnek (lásd a II. sz. függeléket).
3.1.55. A "sík-lejtő" váltót a kocsivizsgálók kötelesek kezelni. Ha a váltó "lejtő" állásból nem állítható át, akkor a fékberendezést ki kell iktatni, és a kocsit "Fék hasznavehetetlen" (R¹), valamint "Javításba utaló" (Ks, vagy M) bárcával kell megjelölni.
- személyszállító vonatoknál: 0,5 bar,
- rövid, 300 m-nél nem hosszabb tehervonatoknál (I. kategória): 0,6 bar,
- hosszú, 300 m-nél hosszabb tehervonatoknál (II. kategória): 1,0 bar.
3.1.59. Ha a fékpróbát TFB-vel végzik, a vonat tömörségét a TFB-hez külön kiadott kezelési utasítás szerint kell vizsgálni. A tömörségi követelmények ez esetben a kisebb, 4,5 bar nyomásról kezdett mérés miatt az alábbiak:
- személyszállító vonatok: 0,3 bar,
- rövid 300 m-nél nem hosszabb tehervonatok (I. kategória) 0,5 bar,
- hosszú, 300 m-nél hosszabb tehervonatok (II. kategória) 0,8 bar.
3.1.60. Ha a vonat fővezetékének tömörsége az előírt értéknél rosszabb - vagyis a nyomáscsökkenés nagyobb - akkor a légveszteséget csökkenteni kell. Ez történhet:
- a tömörtelenségek felkutatásával és kijavításával,
- a légvesztes járművek fékezésből való kiiktatásával,
- a vonatban nem javítható, tömörtelen járművek kisorozásával.
Az előbbi felsorolás a végrehajtás sorrendjét is megadja.
3.1.61. A vonat fővezeték tömörségét megfelelőnek kell minősíteni,
ha a nyomáscsökkenés nem nagyobb az előírt értéknél. A mért nyomáscsökkenés
értékét a mozdonyvezető, illetve a TFB kezelésével megbízott személy
köteles a fékpróba bárcára, vagy a "Menetigazolvány" 18.-19.
sz. rovatába beírni.
A tehervonatoknál egy olyan törtszámot kell odaírni, amelynek a számlálójában
a vonathossz szerinti kategória, a nevezőjében pedig a vonat mért légveszteségét
kell feltüntetni.
- valamennyi személyszállító vonatnál: 0,5 bar;
- tehervonatoknál: 1 bar.
A tömörségvizsgálat ideje alatt a vonat pneumatikus berendezéseit
nem szabad működtetni.
3.1.64. Ha az előírt tömörségi követelmény nem teljesül, akkor a légveszteséget csökkenteni kell. Ez történhet:
- A légvesztes helyek megkeresésével és a tömörtelenségek megszüntetésével,
- a vonatban nem javítható, légvesztes főlégtartály-vezetékű személykocsit a vonat végén, csak a fővezetékhez kapcsolt légfékkel szabad közlekedtetni akkor, ha ezt a szerelvény összeállítási rend lehetővé teszi. Egy vonatban csak egy ilyen kocsi lehet. Ingavonatban, zárt motorvonatban, továbbá azokban a vonatokban, amelyekben a főlégtartály-vezeték nyomásának hiánya üzemeltetési zavart okoz, ilyen kocsik nem közlekedtethetők, azokat a vonatból ki kell sorozni és javításba kell utalni.
3.1.65. A főlégtartályvezeték mért tömörségi értékét "F" megkülönböztető jelöléssel fel kell tüntetni a "Fékpróba bárcán", vagy a "Menetigazolvány" 18.-19. sz. rovatában.
A befékezés vizsgálata 3.1.67. A fékberendezés működésvizsgálatát csak a tömörségvizsgálat során megfelelőnek minősített tömörségű vonatnál szabad megkezdeni.
- helyzetfüggően vezérelt fékezőszeleppel:a fővezeték nyomását 0,5 bar-ral kell csökkenteni, majd ezt követően a fék feloldásáig a fékezőszelepet semleges állásban kell tartani.
- 300 m-nél nem hosszabb vonatok esetén első fokozati fékezést kell használni, ekkor a fővezetékben kb. 0,4 bar nyomáscsökkenésnek kell bekövetkezni,
- 300 m-nél hosszabb vonatok esetén legfeljebb 0,75 bar-al kell a nyomást csökkenteni,
- időfüggően vezérelt fékezőszeleppel:
3.1.70. A féket vizsgáló dolgozó a vonat járműveinek befékezettségét köteles megvizsgálni. A vizsgálatnak ki kell terjednie a légfékhez tartozó összes berendezésre. Külön meg kell győződni arról, hogy valamennyi vizsgálandó jármű kerekeihez a féktuskók szorosan hozzásimulnak-e, illetve tárcsás fékberendezés esetén a befékezés megtörtént-e.
3.1.71. A vizsgálat módja:
- tuskós fékeknél a féktuskókra mért kalapácsütés,
- tárcsás fékeknél a fékkijelző berendezések megfigyelése.
A vizsgálat akkor tekinthető sikeresnek, ha:
- a tuskókra mért kalapácsütés hatására a féktuskó nem mozdul meg és öntöttvas féktuskók esetében érces, egybecsengő hangot ad,
- a tárcsás fék fékkijelző berendezésének légfékes ablaka(i)ban (Lásd a II. sz. függeléket) a vörös színű tábla látható.
A tuskós fékberendezésű járműveknél a fékhengerdugattyú löketét
is figyelni kell, ha az egyszerű rátekintéssel lehetséges. Olyan kocsi a
vonatban beiktatott fékberendezéssel nem közlekedhet, amelynek fékhengerdugattyú
lökete a legnagyobb értéket elérte, és ugyanakkor a féktuskói nem
szorulnak a kerekekhez.
A fékezetlenség okát meg kell állapítani.
3.1.72. Ha a hibát rövid időn belül nem lehet elhárítani, akkor a járműre "Fék hasznavehetetlen" és "Javításba utaló" bárcát kell ragasztani. Ha a fékezetlenség több, egymást követő járműnél jelentkezik, akkor azt is ellenőrizni kell, hogy a hibák között nincs-e okozati összefüggés (pl. fővezeték dugulás). Ismételten ellenőrizni kell a kormányszelepek beiktatott helyzetét, a fővezetéki végváltók szabályszerű állását. Az említett hibák kiderítése nélkül a vonat elindításához hozzájárulni nem szabad.
3.1.73.A nem fékező, valamint a rendellenesen működő fékberendezésű járművek pályaszámát a "Fékpróba bárcá"-ra, vagy a "Menetigazolvány" 14.-17. sz. rovatába fel kell jegyezni. A nem fékező járműveket a fékezésből ki kell iktatni, és a sűrített levegőt a kormányszelephez csatlakozó tartály(ok)ból ki kell engedni.
3.1.74. Beiktatott utánfékező szeleppel, a hátul működő mozdony fékberendezése a "Befékezni!" jelzés utáni fékműködtetésre nem fékez be. Az ilyen jármű fékberendezését közvetlenül a "Féket feloldani" jelzés után kell megfigyelni. E jelzést követően a mozdonyvezető gyorsfékezéssel befékez, majd feloldja a fékhatást, így hibátlan fék esetén mindkét működési mód a mozdonyon megállapítható. Ezt az ellenőrzést csak akkor kell elvégezni, ha a vonat tengelyszáma 20-nál több.
Teljes fékpróba gyorsvonati légfékkel, mágneses sínfékkel közlekedő vonatoknál 3.1.75. Ha a vonatban gyorsvonati ("R") féküzemű, illetve mágneses sínfékkel fékező ("R+Mg" állású) kocsik közlekednek, akkor a teljes fékpróbát a következők szerint kell elvégezni.
3.1.76. A tömörségvizsgálatot ebben az esetben is a 3.1.56.-3.1.65. pontok szerint kell megtartani.
3.1.77. A befékezés vizsgálata kis fékhengernyomással:
A 3.1.67.-3.1.74. pontok szerinti vizsgálatot el kell végezni, eközben a
mágneses sínfékkel üzemelő kocsikon a sínfékeknek felső nyugalmi
helyzetükben kell lenniük, amit rátekintéssel kell ellenőrizni.
3.1.78. A befékezés vizsgálata nagy fékhengernyomással:
Az előző pontban előírtak folytatásaként újabb "Befékezni!"
jelzést kell adni, erre a mozdonyvezető az önműködő fék fékezőszelepével
gyorsfékezést köteles végrehajtani és ezt követően meg kell figyelnie
azt, hogy a művelet során a vonat fővezetékéből a sűrített levegő
folyamatosan és megfelelő erősséggel távozik-e. Az önműködő fék fékezőszelepét
"Gyorsfék" állásban kell tartani.
A fékpróbát végző dolgozó köteles:
- a tuskós fékberendezésű kocsiknál a fékberendezés nagysebességnek megfelelő átkapcsolásáról meggyőződni. Ennek érdekében az ellenőrző féknyomás mutató nyomógombját (Lásd a II. sz. függeléket) benyomva - a fékhenger feszmérőn - meg kell figyelni, hogy a nyomás növekedik-e. Az ellenőrző nyomógomb elengedésével - szabályos működés esetén - a fékhenger nyomásának az előző értékre kell csökkennie. A fékhenger feszmérővel fel nem szerelt kocsikon az átkapcsolást a fékhenger dugattyúlöket megnövekedésének megfigyelésével kell ellenőrizni. Az átkapcsolási folyamatok akkor szabályosak, ha néhány másodperc alatt lezajlanak.
- tárcsás fékberendezésű, de mágneses sínfék nélküli kocsiknál a befékezés vizsgálata mellett ellenőrizni kell a fékhenger tér nyomását is, ez akkor megfelelő, ha értéke 3,8 ± 0,2 bar. A fékhenger nyomásmérő ezeken a kocsikon vagy az alváz alsó élén, vagy a kocsi egyik előterében található.
- mágneses sínfékkel felszerelt kocsiknál a befékezés vizsgálatát a fékhenger nyomás megfigyelésével kell kiegészíteni. A fékhenger nyomása akkor megfelelő, ha értéke 3,8 ± 0,2 bar.
A fékhenger nyomásmérő a mágneses sínfék vizsgáló készülékén
(lásd a II. sz. függeléket), illetve a jármű előterében található.
A berendezés vizsgálatához az alváz alsó részén elhelyezett
"Mg" ellenőrző készülék nyomógombját meg kell nyomni. A mágneses
sínfék akkor működik helyesen, ha erre a beavatkozásra a kocsi mágnestestei
a sínszálakra fekszenek, és az "Mg" feliratos jelzőlámpa világít.
A lámpa akkor ad fényt, ha a mágnestestek gerjesztést kapnak. Ezt követően
a nyomógombot el kell engedni. A berendezés akkor tekinthető jónak, ha
ilyenkor a jelzőlámpa fénye kialszik, és a mágnestestek felső,
nyugalmi helyzetükbe visszatérnek.
A befékezés, valamint az "Mg" fék vizsgálata közben figyelni
kell a további tömörtelenségeket okozó egyéb hallható fúvások helyét
(pl. fékhenger tér, sínfék süllyesztő léghengerek stb.). A fúvásokat
meg kell szüntetni, vagy a kocsi javításáról gondoskodni kell.
3.1.79. A fékhatásgyorsítót bekapcsolt állapotban kell
tartani. A 3.1.57.-3.1.61; és a 3.1.69. pontokban előírt vizsgálatok
folyamán figyelni kell a fékhatásgyorsítók működését is. Ha bármelyik
ellenőrzés folyamán a fékhatásgyorsító rendellenes működését
(csapolás elmaradása, tartós fővezetéki veszteség stb.) állapítják
meg, akkor a kocsi fékberendezését (szükség esetén a fékhatásgyorsítót
is) ki kell iktatni és a járművet belföldi forgalmú kocsinál "Ks"
bárcával - nemzetközi forgalomban "M" bárcával kell ellátni,
amelyen a hibát fel kell tüntetni. Ezt a vizsgálatot a kocsivizsgálónak,
a féklakatosnak vagy a műszaki kocsimesternek kell elvégeznie.
Ha kettő vagy több kocsi fékberendezését és fékhatásgyorsítóját
ki kell iktatni, akkor erről a vonat megfékezettségét kiértékelő
dolgozót értesíteni kell (lásd még a 4.1.12. pontot is).
Az oldás vizsgálata 3.1.80. Sikeres befékezési vizsgálat után "Féket feloldani" jelzést kell adni. A jármű vezetőjének, vagy a TFB kezelésével megbízott dolgozónak a vonat fővezetékét rövid, 2-5 másodperc ideig tartó gyorsfékezéssel kell megcsapolnia. Ekkor meg kell figyelni, hogy a fővezetékből elég erősségű és folyamatos sűrített levegő kifúvás van-e. Ezt követően a fékezőszelep fogantyúját "menet" állásba, illetve TFB esetén a berendezés 4,5 bar-t létrehozó állásába kell helyezni.
3.1.81. Ha a befékezéskor a 3.1.78. szerinti gyorsvonati légfékes próbát végzik - a művelet a gyorsfékezést tartalmazza -, akkor az oldást nem kell újabb gyorsfékezéssel kezdeni.
3.1.82. A féket vizsgáló dolgozónak a jelzést, vagy a szóbeli utasítást követően addig, ameddig a közelében levő légfékes jármű fékje feloldott, de:
- személyszállító vonatoknál legalább 30, legfeljebb 40 másodpercig,
- minden más vonatnál legalább addig, amíg a féket vizsgáló dolgozó közelében lévő légfékes jármű feloldott - legfeljebb azonban 5 percig - várnia kell,
majd ezután meg kell kezdeni a feloldott fékrendszer vizsgálatát.
Meg kell győződni arról, hogy:
- a tuskós fékberendezésű járművek féktuskói a kerekekre nem fejtenek-e ki erőt, (a féktuskók a kerekektől eltávolodtak-e)
- a tárcsás fékberendezésű járművek feloldottak-e.
A vizsgálat módja:
- szemrevételezés, a féktuskók megmozgatása (pl. tuskóra mért kalapácsütéssel),
- tárcsás fékeknél a fékkijelző megfigyelése,
- ha a járművön fékhenger nyomásmérő is van, akkor az oldást ezen a műszeren is ellenőrizni kell (lásd a II. függeléket).
A vizsgálat akkor tekinthető sikeresnek, ha:
- a féktuskók láthatóan eltávolodtak a kerék futófelületétől, vagy ha kalapácsütésre könnyen megmozdulnak,
- tárcsás féknél a fékkijelző berendezés légfékes ablakaiban a zöld színű tábla látható, valamint a fékhenger nyomásmérő 0 bar-t mutat.
3.1.83. A TFB-vel végzett sikeres fékpróba után a vonat fővezetékében a mozdony megérkezéséig folyamatosan 4,5 bar nyomást kell tartani.
3.1.84. Ha az oldásvizsgálat során rendellenesség tapasztalható, akkor a hibát meg kell keresni.
3.1.85. Ebben az esetben ellenőrizni kell a fékhenger-dugattyú helyzetét. Ha a dugattyú fékező helyzetben maradt, akkor a kormányszelepnél kényszeroldást kell alkalmazni.
3.1.86. Ha a vonatban akár egyetlen járműnél is kényszeroldást végeztek, akkor a teljes fékpróba működést vizsgáló részét - lásd a 3.1.67.-3.1.85. pontokat - meg kell ismételni. Amennyiben az ismételt fékpróba során valamely kocsi fékberendezése továbbra sem old fel, akkor a járművet a fékezésből ki kell iktatni, és a sűrített levegőt a kormányszelephez csatlakozó légtartály(ok)ból el kell távolítani. Az ilyen kocsira is "Fék hasznavehetetlen" és "Javításba utaló" bárcát kell ragasztani. A kocsi pályaszámát a "Fékpróba bárcán" vagy "Menetigazolvány"-on nem fékező járműként kell feltüntetni.
Lehetséges hibák gyorsvonati légfékkel, mágneses sínfékkel közlekedő vonatoknál 3.1.87. Lehetséges hibák és a szükséges intézkedések a gyorsvonati légfékkel, mágneses sínfékkel közlekedő vonatok fékpróbáinál:
- tuskós fékberendezésű járműveknél:
ha a vizsgáló nyomógombot megnyomva az átkapcsolás nem, vagy nagy késedelemmel következik be, illetve a nyomógombot elengedve a visszakapcsolás nem, vagy csak hosszú idő (több mint 15 másodperc) elteltével történik meg.
Következmény: a kocsi gyorsvonati féküzemre nem alkalmas. A vonatnemváltóját "Sz" (P) állásba kell helyezni és belföldi forgalom esetén "Ks", nemzetközi forgalomban "M" bárcával kell ellátni, amelyen a hibát fel kell tüntetni.- tárcsás fékberendezésű járműveknél:
ha a 3.1.78. pontban előírt vizsgálat szerinti fékhengernyomás nem fejlődik ki a járművön, akkor az sem gyorsvonati, sem "R+Mg" féküzemre nem alkalmas.
Következmény: vonatnemváltóját "Sz" (P) állásba kell helyezni és belföldi forgalom esetén "Ks", nemzetközi forgalomban "M" bárcával kell ellátni, amelyen a hibát fel kell tüntetni.- mágneses sínfékes járműveknél:
ha a 3.1.78. pontban előirt vizsgálat során a mágneses sínfék működése nem megfelelő, azaz:- a mágnestestek nem süllyednek a sínszálig,
- a mágnesező áramkör nem kapcsol be ("Mg" lámpa a kocsi egyik oldalán sem világít),
- a mágnestestek a vizsgáló nyomógomb elengedése után is a sínen maradnak és ez az állapot a nyomógomb többszöri ismételt működtetése ellenére is megmarad,akkor a mágnesező áramkört - biztosítékainak kiemelésével - a kocsi akkumulátoráról le kell választani. Ha a hiba továbbra is megmarad, akkor a kocsi fékberendezését ki kell iktatni.
A felsorolásban lévő hibákat észlelve a kocsi vonatnem váltóját "R" gyorsvonati állásba kell állítani.
3.1.88. Ha az észlelt hibák miatt a kocsi vonatnem váltóját kisebb fékteljesítményt adó üzembe ("R"-"P"; "R+Mg"-"R") kellett átállítani, akkor a vonat megfékezettségét ennek megfelelően kell kiértékelni.
3.1.89. Ha a csökkent fékteljesítmény miatt a vonat menetrendjében előírtnál kisebb sebességgel közlekedhet, akkor a hibás fékberendezésű járművel a vonat a kiinduló állomásáról nem indítható el, és a kocsit ki kell cserélni.
3.1.90. Ha a leírt hibák miatt a vonatnemváltót a vonat közlekedése során - útközben - kell átállítani, akkor az új helyzetnek megfelelően kell a megfékezettséget kiértékelni, és szükség esetén csökkentett sebességgel kell a vonatot tovább közlekedtetni.
3.1.91. Ha az "Mg" fékberendezésű jármű mágnestestei nem emelkednek vissza a sínszálakról, akkor a jármű nem vehet részt a forgalomban.
3.1.92. A felsorolt intézkedéseken kívül a hibás fékberendezésű járműveket belföldi forgalomban "Ks", nemzetközi forgalomban "M" bárcával kell ellátni, amelyen a hibát fel kell tüntetni.