4. A VONATOK MEGFÉKEZETTSÉGÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA


4.1. A vonatok megfékezettségének megállapítása féksúly szerinti kiértékeléssel

Féksúly és fékút fogalmak   4.1.1. Féksúly: a jármű, a vonat megfékezettségét jellemző képzett szám, amellyel a vonat féktechnikailag megengedett sebességét lehet meghatározni és ellenőrizni.

4.1.2. Kézi-, vagy rögzítő féksúly: a jármú, a vonat állvatartásának kiértékeléséhez felhasznált szám.

4.1.3. Fékutak:

- Általános fékút: az általános fékút az a távolság, amelyen belül valamennyi vonat a fékezés megkezdésétől gyorsfékezéssel megállítható feltételezve azt, hogy:
    - a fékezést a vonalra engedélyezett legnagyobb sebességről a legkedvezőtlenebb körülmények közt kezdték meg,
    - a vonat fékrendszere és megfékezettsége az előírásoknak megfelel.
    A vonalakra, illetve vonalrészekre érvényes általános fékúttávolságokat a Műszaki Táblázatok I. kötete és a Menetrendi segédkönyvek - a GYSEV Rt. Szolgálati menetrendkönyvei - tartalmazzák.

- Tényleges fékút: a tényleges fékút az a távolság, amelyet a vonat a vonal bármely szakaszán befut a fékezés megkezdésétől a megállásig.

A tényleges fékút az általános fékútnál kisebb, vagy egyenlő azzal.

A megfékezettség megállapításának módszere   4.1.4. A vasúti járművek, a vonatok közlekedtetése előtt a járművek féksúly adatai alapján, valamint a vonalszakasz mértékadó féktechnikai jellemzői ismeretében számítással kell ellenőrizni, hogy azon a vonalszakaszon, amelyen a vonat közlekedik, annak megfékezettsége elegendő-e, továbbá biztonsággal állva tartható-e.

A vonat féksúlyának megállapítása   4.1.5. A féksúly feliratok mintáit a II. és VI. sz. függelékek tartalmazzák. Egy vonat féksúlyát a vonatban lévő szabályosan működő és a fékpróba alkalmával kipróbált fékberendezésű járművek féksúlyainak összege adja meg.

4.1.6. Járművenként azt a féksúlyt szabad figyelembe venni, amelyet a beállított vonatnemváltó, illetve raksúlyváltó álláshoz a jármű felirata megad. Ez a felirat a váltókar alatti táblán látható (II. sz. függelék).

4.1.7. A raksúly- és vonatnemváltó nélküli járműveken a féksúlyt a féktípus jele melletti felirat tartalmazza (VI. sz. függelék).

4.1.8. Nem szabad a légfékezéssel közlekedő vonatban, vonatrészben az előírt féksúly biztosítása céljából kéziféket működtetni. Egy járművön csak egy féksúly vehető figyelembe.

4.1.9. Ha a jármű önműködő állítású "üres-rakott" raksúlyváltós, akkor a féktípus jele melletti egy vagy két táblázat tartalmazza a féksúlyadatokat. Ha egy táblázat van, akkor a használt féknemtől függetlenül a táblázat felső sora a féksúlyokat, alsó sora az átállításhoz tartozó elegytömeget adja meg.
Ha az elegytömeg a táblázat alsó sorában adott értéknél kisebb, akkor a bal oldali - "üres" állapotra érvényes - féksúlyt, ellenkező esetben a "rakott" - jobb oldali - féksúlyt kell figyelembe venni.
Ha két táblázat van, akkor lassúműködésű fékezés esetén a bal oldali, gyorsműködésű fékezéskor pedig a jobb oldali táblázat adatai a mértékadók (VI. sz. függelék).

4.1.10. Az olyan önműködő raksúlyfékes járműveknél, amelyek fékfeliratában "A" betű van feltüntetve (pl.: KE-GP-A), ha a féksúlyt külön felirat nem adja meg, akkor a jármű figyelembe vehető féksúlya a ténylegesen fékezett tengelyekre eső elegytömeggel azonos. Ha az "A" betű mellett vagy alatt "max...t" felirat is látható, akkor a figyelembe vehető legnagyobb féksúly legfeljebb a megadott érték lehet. Ha a jármű elegytömege ennél kisebb, akkor a féksúly a mindenkori elegytömeggel azonos (VI. sz. függelék 3. ábra). Ha az "A" betű mellett egy táblázat látható, akkor annak alsó sorában az egyes elegytömegek, fölötte pedig - esetleg külön féknemekre - az adott elegytömegekhez tartozó féksúlyok vannak feltüntetve (VI. sz. függelék 2. ábra).

4.1.11. Ha "Gy" fékezésre is alkalmas fékrendszerű járművön az önműködő raksúlyfékezésre utaló "A" betű van, de táblázat nincs, akkor a vonatnemváltó "T" és "Sz" (P) állásában a jármű elegytömegét, "Gy" állásban pedig az elegytömeg 1,5-szeresét kell féksúlyként figyelembe venni.

4.1.12. Ha a vonatnemváltó "R" állása mellett és vörös színnel felírt R féksúlyok vannak, akkor a megfékezettség kiértékelésénél a vörös R féksúlyt kell figyelembe venni, kivéve ha a vonat hossza 250 m-nél nagyobb és a fékpróba során kettő vagy több kocsi fékberendezését kiiktatták.

4.1.13. A széles nyomtávolságú vasutak normál nyomtávolságú forgóvázzal közlekedő kocsijainak féksúlyai a következők:

- a RIC feliratú személyszállító járművek, és az MC feliratú teherkocsik féksúlyait az előző előírások szerint kell figyelembe venni.
- a nem RIC feliratú személyszállító járművek féksúlya egységesen: 25 t,
- a kézi raksúlyváltós fékberendezésű teherkocsik féksúlyait a következők szerint kell megállapítani:
    - a raksúlyváltó "üres" állásában: 20 t,
    - a raksúlyváltó "közép" C állásában: 24 t,
    - a raksúlyváltó "rakott" állásában: 30 t.

Ha a jármű "ABTOPEM" feliratú, azaz önműködő raksúlyfék berendezéssel üzemel, illetve ha a kocsinak nincs kéziállítású raksúlyváltója és jelzőtáblája, akkor:

- üres kocsi esetében a féksúlya: 20 t,
- rakott kocsinál a féksúly a tényleges elegytömeggel azonos, de legfeljebb 30 t,
- széles nyomtávolságú vasutak normál nyomtávolságú forgóvázzal közlekedő kocsijainál, amelyeken kéziállítású raksúlyváltó nincs, vagy az önműködő raksúly-fékberendezés nem működik (forgóvázcserénél hiányzik a működtető elem), csak az üres állásnak megfelelő féksúly vehető figyelembe. Azoknál a kocsiknál, amelyeknél az önműködő raksúly-fékberendezés nem működtethető, a forgóvázak átkötésekor - a kocsi mindkét oldalán - erre az állapotra utaló feliratot kell elhelyezni. Ennek szövege a következő: "Az önműködő raksúlyfék nem üzemel, a féksúly: 20 t."

4.1.14. Ha egy vonat megfékezettségét a gyorsan működő fékekre előírt fékszázalék alapján állapítják meg, akkor a "T" állásban közlekedő kocsik tényleges féksúlyának csak a 80%-át szabad figyelembe venni.

4.1.15. Ha a nem önműködő raksúlyfékes kocsiknál féksúly adat nincs, vagy ha bármely kocsi féksúlyának megállapításánál bizonytalanság merülne fel, akkor az adott jármű saját tömegét kell féksúlyként figyelembe venni.

4.1.16. Zárt motorvonat féksúlyait a motorkocsik oldalán lévő féksúly felirat tartalmazza aszerint részletezve, hogy a két motorkocsi között hány személyszállító kocsi van.

4.1.17. A vonatok állvatartásához szükséges féksúlyt az alábbiak szerint kell megállapítani (VI. sz. függelék 5.-6. ábra):

- a kézifék féksúlya személyszállító kocsiknál a kézifék jele mellett, teherkocsiknál a saját tömeg alatt felírva, illetve vontatójárműnél a féksúlytábla "K" feliratú sorában található,
- olyan kocsiknál, ahol egymástól függetlenül működő, egynél több kézifék van, a kéziféksúly előtt ezek száma van feltüntetve, pl. 2 x 00.0 t,
- az állvatartáshoz szükséges féksúly megállapításakor a földről kezelhető kézifékeknél, a kocsi saját tömeg felirata alatt vörös keretben felírt kéziféksúlyt kell számításba venni.

4.1.18. A vonatok féksúlyának meghatározásánál a vontatójármű féksúlyát és a vonathoz kapcsolt más mozdony féksúlyát is számításba kell venni. A vontatójárművek féksúlyait a jármű mindkét oldalán elhelyezett féksúlytáblák adják meg. A felírt féksúlyok közül figyelembe vehető értéket a mozdonyvezető közli. A motorkocsik féksúlyát a fékrendszer rövidített jele után, vagy közelében lehet megtalálni. Valamennyi vontatójármű féksúlya a Műszaki Táblázatok I. kötetének 4. táblázatában is megtalálható.

4.1.19. Az állvatartáshoz szükséges féksúlyt a vontatójármű féksúlya nélkül, a kézifékes kocsik figyelembe vehető féksúlyának összegzésével kell megállapítani.

4.1.20. Üzemen kívüli állapotban szállított mozdony féksúlyát csak akkor szabad figyelembe venni, ha a mozdonyt a vonat légfék-fővezetékéhez hozzákapcsolták. A hidegen továbbított vontatójárműveknél:

- nem nyomásmódosítós fékberendezés esetén a vonatnemváltó állása szerinti féksúlyt,
- nyomásmódosítós fékrendszernél a vonatnemváltó állásának megfelelő féksúlyt kell számításba venni, "N" ("Gy") vonatnemváltó állás esetén azonban csak az "Sz" álláshoz tartozó féksúllyal kell számolni.

4.1.21. A nem fékező és a fékberendezés nélküli járművek, valamint a részben kiiktatott, több kormányszeleppel felszerelt ikerkocsik féksúlya 0 tonna.

4.1.22. Azoknál a villamos vontatójárműveknél, amelyek oldalán a villamos fékkel kombinált féksúlyokat is feltüntették ("P+E"; "R+E", stb), ezt az értéket a vonat megfékezettségének megállapításakor a "Vonatterhelési kimutatás"-ban a fékezett tömegnél csak akkor szabad figyelembe venni, ha a jármű villamos fékje a felsővezetéki feszültségtől függetlenül is működőképes.

4.1.23. Azoknál a villamos vontatójárműveknél, amelyek oldalán a villamos fékkel kombinált féksúlyokat is feltüntették ("P+E"; "R+E", stb) és a villamos fék működése függ a felsővezeték feszültségtől, a megfékezettséget a következők szerint kell figyelembe venni:

- a "Vonatterhelési kimutatás"-ban először ki kell számítani a vonat megfékezettségét a mozdony "P+E", vagy "R+E" féksúlyai szerint és ennek alapján kell a vonat sebességét megállapítani (1. módszer),
- a mozdony "P" vagy "R" féksúlyainak figyelembevételével is ki kell értékelni a vonat megfékezettségét (2. módszer).

Az 1. módszer alapján meghatározott sebességgel közlekedhet a vonat mindazon pályaszakaszokon, ahol a felsővezeték feszültség alatt van.
A 2. módszer alapján meghatározott sebességgel közlekedhet a vonat azokon a pályaszakaszokon, ahol a felsővezeték feszültségmentes, vagyis:

- a kitűzött feszültségmentes pályaszakaszokon (fázishatár, stb.),
- azokon a pályarészeken, amelyek feszültségmentesítéséről a mozdonyszemélyzet értesítést kapott, vagy
- ha a felsővezetéki rendszer bármely ok miatt feszültségmentessé válik.

A 2. módszer alapján meghatározott sebességről a mozdonyszemélyzetet írásban kell értesíteni.

Nem szabad figyelembe venni a villamos fékkel kombinált féksúlyt akkor:

- ha a villamos féket bármely ok miatt kiiktatták,
- ha az 1047 sorozatú mozdony egynél több vontatómotorját selejtezték, illetve
- ha bármely más sorozatú elektrodinamikus fékkel felszerelt vontatójármű valamelyik (akár egyetlen) vontatómotorját selejtezték.

A megfékezettség követelményei   4.1.24. A vonatok biztonságos megállíthatóságához és állva tartásához a megfékezettség legkisebb mértékét féktáblázatok írják elő. A megfékezettségi igényt ezek a táblázatok féksúlyszázalékban adják meg. Ez a követelmény vonalanként, vonalrészenként és sebességenként eltérő.

4.1.25. A féksúlyszázalék a jármű, vagy a vonat féksúlyának és tömegének százalékban kifejezett viszonyszáma. A nagyobb féksúlyszázalék nagyobb fékteljesítményt jelent.

4.1.26. Megkülönböztetünk haladó vonat megállításához és álló vonat állva tartásához szükséges féksúlyszázalékokat. A féksúlyszázalék követelmények a Műszaki Táblázatok I. kötet 1. táblázataiban a vonalhoz tartozó "Fékezés" táblákban, a Menetrendi Segédkönyvben és a Szolgálati menetrendkönyvekben találhatók. Az állvatartáshoz szükséges fékszázalékokat a Műszaki Táblázatok, a Menetrendi Segédkönyv, a Szolgálati menetrendkönyvben lévő féktáblázat és a vonat menetrendjének fejrovata tartalmazza. A fejrovatban a legkedvezőtlenebb vonalrészre érvényes állvatartási féksúlyszázalék bekarikázva van feltüntetve.
A mozdonyvezetővel és a féket vizsgáló személlyel közölni kell, hogy a vonat milyen fékezéssel - illetve milyen hosszú szerelvénnyel - fog közlekedni, ennek a közléséért a vonatot felvevő dolgozó, vagy a forgalmi szolgálattevő a felelős.
A vonatokat a legnagyobb sebességhez tartozó fékszázalék alapján kell megfékezni.
A tehervonati légfékkel közlekedő tehervonatot a menetrendjében előírt legnagyobb sebességre, de legfeljebb 80 km/h sebességre kell megfékezni. A vonatszemélyzetet írásbeli rendelkezéssel kell értesíteni akkor, ha a vonat megfékezettsége a menetrendben előírtnál kisebb sebességet tesz lehetővé.

4.1.27. Ha a gyorsműködésű légfékkel közlekedő vonat hosszabb 400 m-nél, akkor a féktáblázatban, illetve a Szolgálati Menetrendkönyvben (Menetrendi Segédkönyvben) előírt fékszázalékot 10-el kell megemelni.

4.1.28. Ha a tehervonati légfékkel közlekedő vonat hossza:

- 501-600 m között van, akkor a féktáblázatban, illetve a Szolgálati Menetrendkönyvben (Menetrendi Segédkönyvben) előírt fékszázalékot 5-el,
- 601-700 m között van, akkor 11-el,
- 701-800 m között van, akkor 17-el meg kell emelni.

4.1.29. A 30 km/h-nál kisebb sebességű vonatoknál legalább 30 km/h sebességre megállapított fékszázalékot kell figyelembe venni. Ettől eltérni csak a légfék elromlása esetén szabad.

4.1.30. A vonatokon legalább annyi jármű légfékjét kell működtetni, hogy az összes féksúllyal és a vonat teljes tömegével képzett féksúlyszázalék az előírt értéket elérje.

4.1.31. A légfékezéssel közlekedő vonatoknál valamennyi üzemképes légféket a 3.1.6. pontban leírtak kivételével be kell kapcsolni.

4.1.32. A légfékezéssel közlekedő vonatnál a vontatójármű kézifékjén kívül annyi jól működő kéziféknek kell lenni, amennyivel az állvatartási fékszázalék követelménye teljesíthető.

A vonat teljes tömegének megállapítása   4.1.33. A vonat teljes tömegének megállapítását a következők szerint kell elvégezni.

4.1.34. A vonat teljes tömegének kiszámításakor összegezni kell a vonat járműveinek elegytömegét és a kapcsolatlan tolómozdony kivételével a vonatot továbbító mozdony(ok) teljes, valamint a vonatba sorozott mozdony(ok) saját (üres) tömegét.

4.1.35. A személyszállító kocsik utastömegét az F.2. sz. Forgalmi Utasításban meghatározottak szerint kell megállapítani.

4.1.36. A motorkocsik kivételével a mozdonyok saját tömegét a mozdony oldalán lévő féksúlytábla "Ö" betűs sora szerint kell számításba venni. A motorkocsik utasok nélküli, saját tömege a jármű oldalán vagy hossztartóján látható. Ezek az adatok a Műszaki Táblázatokban is megtalálhatók. Munkagépek féksúly és tömeg adatai a D.2. sz. Utasításban találhatók.

A vonat tényleges féksúlyszázalékának megállapítása   4.1.37. A vonat tényleges féksúlyszázalékának megállapítását a következők szerint kell elvégezni.
A vonat tényleges féksúlyszázaléka egyenlő a vonat összes féksúlyának és teljes tömegének százalékban kifejezett hányadosának egészrészével. Képlettel kifejezve:

 A betűk jelentése, mértékegysége:
   f   = a vonat tényleges féksúlyszázaléka
   = a vonat féksúlya tonnában kifejezve, t
   Q = a vonat teljes tömege, t.

Az állvatartáshoz szükséges féksúly kiszámítása   4.1.38. Az állvatartáshoz szükséges féksúly kiszámításához az állvatartási fékszázalékkal a vonat elegytömegét meg kell szorozni. A vonat elegytömege: a vonatot továbbító mozdony(ok) saját tömege nélkül. Képlettel kifejezve:

A betűk jelentése, mértékegysége:
     = az állva tartáshoz szükséges kézifékkel biztosítandó féksúly tonnában kifejezve, t
     = az állva tartási fékszázalék (a Műszaki Táblázatokból, Menetrendi Segédkönyvből, illetve a Szolgálati Menetrendkönyvből) %
   = A vonat elegytömege a vontatójármű(vek) saját tömege nélkül, t

4.1.39. Az előírt kéziféksúly kiszámításakor a szorzás eredményét mindig egész tonnákra kell kerekíteni úgy, hogy öt tized alatt lefelé, míg öt tized, vagy afelett felfelé kell kerekíteni.

4.1.40. A fenti számítások szerinti légfékkel elért féksúlyszázalékot és kézifékkel biztosítandó féksúlyt, valamint a vonat tömegét a "Vonatterhelési kimutatás"-on fel kell tüntetni.

4.1.41. Tehervonatok esetén a "Vonatterhelési kimutatás"-on a kocsik pályaszáma mellett kéziféksúlyt csak azoknál a járműveknél kell feltüntetni, amelyek kézifékjét kipróbálták és az állvatartás kiértékelésénél figyelembe vettek. Azon járművek sorában, amelyek kézifékjét a fentiek szerint nem vették figyelembe, nem vizsgálták, vagy amelyeknek nincs kézifékjük, 0 t kéziféksúlyt kell feltüntetni.
Személyszállító, posta és szolgálati vonatok esetén a "Vonatterhelési kimutatás"-on az összes kocsi kéziféksúlyát fel kell tüntetni. Ha a vonat állvatartásához használták a kéziféket, akkor az így befékezett kocsik pályaszáma után a kéziféksúly adat elé "X" jelzést kell tenni.

A megfékezettség ellenőrzése   4.1.42. Egy jármű vagy vonat akkor tekinthető légfékkel megfékezettnek, ha a tényleges féksúlyszázaléka nem kisebb a Műszaki Táblázatok I. kötet 3. táblázataiban a vonalhoz tartozó "Fékezés" táblákban, a Menetrendi Segédkönyvben, illetve a Szolgálati Menetrendkönyvben előírt féksúlyszázalék értéknél.

4.1.43. A "Vonatterhelési kimutatás"-on bekarikázott kéziféksúlyokat össze kell adni, ennek eredménye nem lehet kisebb az állvatartáshoz szükséges - korábban már kiszámított- kéziféksúlynál.

4.1.44. A vonat indíthatóságának az az egyik feltétele: a légfékes - és az állvatartáshoz szükséges - megfékezettsége.

4.1.45. A vonatot felvevő dolgozó felelős a tényleges féksúlyszázalék és az előírt minimális kéziféksúly szabályszerű kiszámításáért és a vonat megfékezettségéért.
Ezt a számítást a vonat egész útvonalára köteles elvégezni.

4.1.46. Ha a vonat felvétele után akár az indító állomáson, akár útközben a vonat tömegében vagy összeállításában változás áll be, vagy légféket iktatnak ki, illetve vonatnemváltó állást változtatnak, akkor a megfékezettséget újból ki kell számítani és értékelni kell.

4.1.47. Ha a vonat száma megváltozik, akkor a megfékezettséget az új előírt fékszázalék alapján, az új vonatszámnak és sebességnek megfelelően ellenőrizni kell.