Az X osztályú, késõbb 20-as sorzatú mozdonyokkal a MÁV a rövid távolságú mellékvonalak forgalmának lebonyolításában  igen kedvezõ tapasztalatokra szerzett. Ezért szakított a másodrangú szerkocsis mozdonyok beszerzésével az elõbbi vonalakra, és megrendelést adott ki a MÁV gépgyárnak, három kapcsolt kerékpárú másodrangú, szertartályos mozdonyok szállítására. 

1986-ban Komáromi mozdonykiállításon

A XII, késõbb 377-es sorozatú mozdony a MÁV egyik legnagyobb darabszámú, jól bevált mellékvonali mozdonysorozata lett, melynek darabszámát az államosított magánvasutaktól a MÁV-hoz került mozdonyok is növelték. A mozdony szerkezete - abból a célból, hogy tömegét csökkentsék - a lehetõ legegyszerûbb lett. A mozdonyokbõl, melyek többségét a MÁV Gépgyár gyártotta,  1885-1903 között 493 db készült. 

1986-os mozdonykiállítás

A 377 sorozatú mozdonyok elsõsorban mellékvonalakon továbbították a személy- és tehervonatokat, de felhasználták tolatási szolgálatra is. A rövid, merev -tengelytávolságuk miatt alkalmasak voltak ugyan a kis ívsugarú iparvágányokon való közlekedésre, nyugtalan járásuk miatt azonban sebességüket 30 km/h-ra korlátozták.

Egy kis baleset, a 377,252-mozdony a fordítókorongban Északi fûtõházban

A mozdony sík pályán 40 km/h sebességgel 280 tonna, 30 km/h sebességgel 375 tonna tömegû vonatot továbbított.